Az utóbbi időben az Álomgyár egyre több könyvet szeretne a mozikban is megismertetni a közönséggel, persze nem önzetlenségből, hiszen hatalmas pénzek vannak a könyvadaptációkban. Gondoljunk csak bele az Alkonyat mérhetetlen sikerébe, ami film nélkül talán meg sem jelent volna magyar nyelven, hiszen a mozgóképes alkotással egy időben, 2008-ban került a boltok polcaira, de külföldön már 2005 óta kapható volt. Az ifjú varázslótanonc, Harry Potter története is temérdek pénzzel jutalmazta a jogokat birtokló Warner Bros. stúdiót, akik filmvászonra vitték a gyerekszínészekből sztárokká váló fiatalokkal elmesélt kalandokat.

De miért is éri meg könyveket vinni a filmvászonra? Mindkét szórakozási forma más módon nyújt kikapcsolódást, hiszen amíg egy könyvnél a képzeletünkre bízza az író a szereplők megálmodását, a helyszínek részletgazdagságát, addig egy film esetében behatárolt látványvilággal kell számolnunk, ám mellé remek aláfestő zenéket és szemkápráztató effekteket kaphatunk. Mindkét szórakozási forma más élménnyel gazdagít, történetet mesél el, esetenként tanít, vagy csak egyszerűen szórakoztat. Napjainkban egyre inkább közelít egymáshoz a két világ: megannyi könyvből készül film és fordítva. Némely esetekben a mozgóképes változat sikeresebb is tud lenni az alapanyagul szolgáló műnél, hiszen talán kevesen tudják, hogy az 1994-es Forrest Gump is eredetileg írott formában került a közönség kezébe, mégpedig 1985-ben, ám a várt siker elmaradt. Hasonló a helyzet Bridget Jones nevével is, hiszen a legtöbb ember számára Renée Zellweger jut eszébe, nem pedig a regényt megíró Helen Fielding.