Hóman Bálint utolsó, poszthumusz művének új, szöveghű kiadása, a szerző kézirata alapján. A mű összefoglalja korának tudását az emberré válás folyamatáról, a civilizáció kezdeteiről, majd részletesen szól a különféle európai népek kialakulásáról, s végül a magyarság őstörténetéről, vándorlásáról, ősi kultúrájáról.
Hóman ekként vall könyvéről: "Könyvem nem aprólékos részletkutatáson alapuló monográfia, hanem a tudomány eddigi eredményeinek rendszeres összefoglalása. Önálló forráskutatást az összes őstörténeti tudományok nagyon is szerteágazó tárgykörében természetesen nem is végezhettem, de az eredményeket, az egymásnak gyakorta ellentmondó feltevéseket és elméleteket egységes szempontból mérlegelve, ugyanabból a forrásanyagból és ugyanazokból a tudós megállapításokból sokszor az eddigi felfogástól merőben eltérő következtetésekhez jutottam. A magyar őstörténeti részben saját korábbi álláspontomat is kénytelen voltam több alapvető kérdésben lényegesen módosítani.
Az emberiség eredetéről, az emberfajtákról és vándorlásaikról, a magyar nép eleiről és ősi múltjáról, valamint az ősi műveltségről rajzolt kép – új maradványok felbukkanása s a régiek új vizsgálata alapján – részleteiben még sokat módosul-hat, kiegészülhet, tökéletesebbé válhat, de alap-szerkezetében és főbb vonásaiban mindenesetre mai tudományos ismereteinket tükrözi."