"Az elkényeztetett hercegkisasszony.
- No hát ilyesmit se látott ám még a világ! Ez elől ugyan szégyenkezve bujhatnak el a híres marmoták, - jelentette ki Minna, a szobalány. - Ha nagynehezen sikerült felköltenem Évi kisasszonyt, akkor fogja magát, a másik oldalára fordul és olyan szavakat vág a fejemhez, amelyeket semmi esetre se lehet hízelgésnek venni!
- De Minna, a kisasszonynak okvetlenül fel kell kelnie, mert elkésik az iskolából, - válaszolta Fischer századosné, egy igen kedves, idősebb hölgy, aki néhány hét óta vezette a Dietlein építész házát.
- Akkor jó lesz, ha a nagyságos asszony próbál szerencsét,
- jelentette ki Minna egész határozottsággal. - A kisasszony tengap reggel is könyvet vágott hozzám, mikor fel akartam költeni.
Nem vagyok én az ilyen bánásmódhoz hozzászokva."