A huszadik század történelmi viharaiban számos tudós emigrált Magyarországról Amerikába. Közéjük tartozott például Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János, Oláh György, Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán. E kiváló tudósok nagy szerepet játszottak számos tudományos felfedezésben - az atomenergia felszabadításától a számítógép megvalósításáig - és azok technikai megvalósításában. Tevékenységük meghatározó volt nemcsak a tudományos és műszaki fejlődésben, hanem a század történelmének alakításában is. Az amerikai pályatársak tréfásan "marslakóknak" nevezték a különleges gondolkodású, egymás között érthetetlen nyelvet használó, angolul jellegzetes akcentussal beszélő magyarokat. A könyv őket mutatja be. Megvizsgálja, mi a közös, a "magyar", a "pesti" bennük: a meghatározó fiatalkori élmények, az iskolák, a nagy tanáregyéniségek, a társadalmi háttér. Tudományos pályájuk bizonyítja, hogy a magyarországi iskola szervesen kapcsolódik az egyetemes civilizációhoz, ezért voltak mindenütt otthon, akár nyugat-európai, akár amerikai kutatóintézetbe vagy egyetemre vetette őket a történelem. Életművük fontos része az egyetemes tudománytörténetnek.