Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy Dohnányi Ernő (1877–1960) Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakja volt. Dohnányi zeneszerzői, karmesteri, előadói munkásságáról az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy szerteágazó tevékenységének köszönhetően, hosszú élete során Dohnányi számos olyan szöveget is írt, amelyek általános zenetörténeti vagy zeneélet-történeti szempontból jelentősnek mondhatók. Emellett igen tanulságosak a különféle minőségében, azaz zeneszerzőként, előadóként, pedagógusként vagy intézményvezetőként adott nyilatkozatai és interjúi is. Jelen kötet ezekből kínál válogatást abban a reményben, hogy a szövegek elolvasása hozzájárulhat a napjainkban mind népszerűbb zeneszerző személyiségének és konzervatív–eklektikus stílusának jobb megértéséhez, valamint a korszak magyar és nemzetközi zenekultúrájának a megismeréséhez. A különféle hagyatékokból összegyűjtött, illetve sajtókutatások során feltárt dokumentumokat számos magyarázó és kiegészítő jegyzet hozza közel az olvasóhoz.