Amit Cselényi László létrehozott, európai rangú költői kísérlet. Olyan jellegzetesen művészi experimentum, melynek kimenetele hosszú távon természetszerűleg kétes és veszélyes, mely, ha nem is tör önmagában a "nagy" vagy a kultikusan népszerű, kanonizálható mű státuszára, olyasvalamivel szembesíti a hagyománytorlaszai között oly gyakran feszengő magyar irodalmat, mint annak idején Stockhausen vagy Cage "hajmeresztő" zenei kísérletei a klasszikus zenei gondolkodást. Az életműhöz rendkívüli erudícióval és leleményességgel közelítő Csehy Zoltán meggyőződése, hogy a Cselényi-féle szövegpartitúrák egyedisége, bátorsága, páratlan nyitottsága és "kiolvashatatlanságukból fakadó" inspiratív ereje tartós szellemi provokáció marad