„Mi ösztönözte az elmúlt kétezer évben az embert, hogy a világidegenségből építsen lelki katedrálist? Olyant, ahol a szentélyben a Nagy Idegen lakik a Semmi oltárán… Mitől tapogatózott, evickélt az európai gondolkodás e felé az önpusztító létszemlélet felé? Mi volt az a noktürnök az idegen megváltásához tisztátalanság, kihívás, amitől kiszenvedte Európa-kagyló ezt a hamis gyöngyöt, világidegenséget? … A kérdés valójában az, hogy az ember a kozmosz-otthon szent idegenje, vagy egy Demiurgosz kozmosz-börtönének az idegen megváltása száműzött idegenje? Vagy ez már az ember választása és úgy él örökké vagy hal örökké? Vagyis, hogy a szakrális tradíciót, vagy a de-szakrális tradíciót választja? Isten országa, vagy börtön?”

Zelnik József izgalmas, szellemi útkereső esszéi nem száraz szakmai munkák, hanem olvasmányosan, írói stílusban, a kutatók és mindennapi érdeklődők számára alkotott áttekintések a teológia, a filozófia, az irodalom, a művészettörténet és a művelődéstörténet határmezsgyéjén. Egyszerre tanítanak, s ébresztik rá az olvasót kultúránk szellemi és erkölcsi állapotára, a körülöttünk lévő világ természeti és kulturális tendenciáira úgy, hogy mindvégig áthatja írásait a magyarság sorsának és kultúrájának védelme, az egészséges nemzeti öntudat értékeink a tudatosítása.