Thomas F. Torrance a teológia és természettudomány párbeszédének az elkötelezett híve. A párbeszéd itt nem egymás melletti elbeszélés, és nem is egy összemosott egyveleg. A szerző a teológia és természettudomány határvidékén jár, nyitottan arra, hogy megértse és felhasználja mindazt, amit a természettudományból megtudhat, de eközben soha nem szűnik meg teológus lenni. Karl Barth tanítványa nem akarja a természettudományt „megkeresztelni", és nem épít fel egy természeti istenérvektől hemzsegő dogmatikai rendszert. Ugyanakkor tudja, hogy az isteni megtestesülésről nem beszélhetünk úgy, mintha egy távoli másik univerzumban, egy másik tér-időben történt volna, mert ez ahhoz a világhoz és természethez kötődik, amelyről a természettudományok beszélnek, így ettől a kerettől sem szakíthatjuk el a teológiát.