FÜLSZÖVEG
Nem könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat.
Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosabb lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában.

Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését.
Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad. Vissza
TARTALOM
Mózes. az ember és az egyistenhit (F. Ozorai Gizella)
Az egyiptomi Mózes 7
Ha Mózes egyiptomi volt... 25
Mózes, az ő népe és az egyistenhit 85
Első rész
Első előszó 87
Második előszó 90
Történelmi előfeltételek 94
Lappangási idő 105
Az analógia 110
Az alkalmazás 115
Bonyodalmak 145
Második rész
Ismétlés és összefoglalás 160
Izrael népe 160
A nagy ember 165
A szellemiség kiteljesítése 172
Ösztönlemondás 178
A vallás valóságtartalma 189
Az "elfojott" visszatérése 192
A történelmi igazság 196
A történelmi fejlődés 202
Michelangelo Mózese (Kertész Imre) 211
Jegyzetek (Ara-Kovács Attila) 253