Antonov-Ovszejenko a párizsi orosz emigrációból érkezik haza a forradalom hírére. Ő irányítja a Téli Palota bevételét, majd a Lenin vezette kormányban hadügyi népbiztos lesz. A forradalom katonai irányítói közé tartozik Msztyiszlavszkij, volt cári gárdatiszt, az eszer párt baloldali szárnyának vezetője. 1917 februárjában a pétervári katonatanács élére került; ő vette őrizetbe II. Miklós cárt. Katonai vezető volt Raszkolnyikov is, de ő a legforradalmibb csoportból jött: a kronstadti matrózok közül. Az Eriksson-gyári Kajurov "alulnézetből", a munkástömegek oldaláról mutatja be az eseményeket. A moszkvai barikádharcokban esik át a tűzkeresztségen egy 17 éves diák, Ravics, aki két évvel később visszatérve szülőföldjére, Ukrajnába, az ellenforradalmi bandák felszámolásának egyik fő irányítója lesz. Minyin az októberi forradalom konszolidálásának ugyancsak fő alakja; az ő visszaemlékezése Caricinről, a vidéki Oroszországban zajló eseményekről szól. Gorkij és Lunacsarszkij az értelmiség különböző csoportjait képviselik a kötetben; a forradalom eredeti céljaival való azonosulásuk összekapcsolja őket és a többi emlékezés szerzőjét.