Ismertető: Eötvös Józsefet elsősorban mint regényírót tartja számon az irodalomtörténetírás. Megbecsüléssel emlékezik meg emellett természetesen az állambölcselő és a költő, az államférfi és a politikai publicista teljesítményéről is. A szónokról azonban hallgatni szokás. A műfajok hierarchiáját meglehetősen szűkkeblűen értelmező hazai gyakorlat a szónoklatot általában amúgyis kiiktatja az irodalom köréből, de Eötvös beszédeit az átlagosnál is jobban sújtja a meg nem érdemelt feledés. Szónoki műveit összegyűjtve hetven esztendeje adták ki utoljára, behatóbb elemzésüket nemcsak az összefoglaló irodalomtörténetek mellőzték, de a róla készült tanulmányok, sőt monográfiák is. Napjaink hazai olvasója így aligha sejti, hogy benne legnagyobb és - főbb elveit tekintve - máig időszerű hazai szónokaink egyikét is tisztelhetjük.- További ismertető. "Belelapozás".

-------------------- Tartalom: Fenyő István: Eötvös József, a szónok 5 Emlékbeszédek 61 Kölcsey Ferenc 63 Kőrösi Csoma Sándor 77 Gróf Dessewffy József 97 Vörösmarty Mihály 112 Kazinczy Ferenc 124 Gróf Széchenyi István 143 Reguly Antal 171 Szalay László 212 Gróf Dessewffy Emil 244 Ünnepi beszédek 263 Kisfaludy Sándor költészetéről 265 A Magyar Tudós Társaság másodelnökévé választásakor 269 A Tudományos Intézetekről 271 A Magyar Költészet és Kisfaludy Sándor hazafiasságáról 275 Berzsenyi Niklai szobának felavatásakor 277 A Szász Honismertető Egyesület Nagygyűlésen 279 A Magyar Írók Helyzetéről 280 A költészet hatásáról 284 A költészet hivatásáról 292 A hazai tudományosságról 296 Irodalmunk nemzeti irányáról 302 Az Országos Iparegyesület alakító közgyűlésen 307 Alakító közgyűlésén 307 Meghalt írókról 320 Az Országos Iparegyesület közgyűlésén 324 A tudományos befolyásáról az életre 328 A tudomány és nemzetiség viszonyáról 334 A tudomány nemzeti hivatásáról 339 Az akadémia feladatáról 345 Politikai beszédek 349 A zsidók polgárorsításáról 351 A szólásszabadságról 356 Felirati tárgyalás ügyében 366 A kerületi választmányok ügyében 369 A büntető törvénykönyvről 374 A börtönrendszerről 380 A magyar nyelv- és nemzetiségről 397 A kerületi napló kinyomatásának akadályozásáról 402 A magyar nyelv- és nemzetiségről 408 A túrmezei nemesség panasza ügyében 410 A szabad királyi városok szabályokat alkotó jogáról 434 A nemesek jogairól 444 A követek választásáról 449 A szabad királyi városok képviselői testületének választásáról 458 Az utasításokról 472 A bírák függetlenségéről 483 A városok országgyűlési szavazatáról 489 A börtönrendszerről 495 Az országgyűlés évenkénti tartásáról 508 A botbüntetésről 517 A vámkérdésről 520 A büntető eljárásról 524 A városok országgyűlési szavazatáról 531 Az adminisztrátori rendszer ellen 540 A főispánok bírói hatásköréről 543 A napirendhez 545 A házszabályokról 547 Az olasz kérdésről 549 A haza védelméről 555 Az októberi diplomáról és a január 16-i leiratról 556 Az uralkodó leiratáról 561 Szalay László képviselői jelölésekor 569 Palóczy László halálakor 575 Gróf Teleki László koporsójánál 576 A felirati javaslat ügyében 578 A nemzetiségi kérdésről 594 Deák Ferenc üdvözlésekor 597 Képviselőválasztásakor 603 Képviselőigazolások ügyében 620 Felirati indítványok ügyében 638 Dualizmus 647 A közös viszonyok ügyében 657 A közös viszonyokról 660 A kormányhivatalokra kinevezett képviselők újra megválasztásáról 667 A horvát ügyben 668 A hevesi ügyben 670 Az államadóssági törvényjavaslatról 686 A dohányjövedéki törvényjavaslatról 706 A véderőről szóló törvényjavaslatról ügyében a közös hadügyminiszterség fölállítása miatt 709 A nemzetiségi törvényjavaslatról 712 A képviselői összeférhetetlenségéről 722 Képviselői programbeszéd 724 Válaszfelirat tárgyalásakor 738 A napirend ügyében 757 A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat ügyében 759 A dalmáciai fölkelésről 773 A törvényhatóságok rendezéséről 778 A megyék közigazgatásának intézéséről 796 Jegyzetek 807