Bolygónk égbe szökő hegycsúcsai a kezdetektől foglalkoztatják a sík vidéken lakók képzeletét, menedéket adnak gondolataiknak, szellemüknek. A modern idők emberét is csillapíthatatlan tudásvágya ösztönzi arra, hogy egyre faggassa az ismeretlent, feltárja a Föld hegyeit, völgyeit. A természetkutatók, tudósok, utazók, hegymászók és túrázók számtalan csúcsra feljutottak, meghódították a völgyeket, a gleccsereket, a szakadékokat, a vízmosásokat, nevet adtak a szirteket alkotó anyagoknak. A tudomány száműzte a fantázia szülte legendákat, helyükbe új elméleteket és ismereteket állított. A hegyek látványa, ősi, jelképes ereje, időtlen szépsége felette áll a józan meggondolásoknak, a száraz és precíz tudományos leírásoknak. Aki képzeletbeli utazásra indul az ormok, erdők, gleccserek világába, aki szabadjára engedi lelkét a magasban, kalandozásai során óhatatlanul örök szerelemre gyullad az eget ostromló sziklaóriások iránt.