Hogyan magyarázzák meg az emberek a tetteiket, hogyan teremtenek - legalább látszólag - rendet gondolataik között, mi és hogyan ösztönöz a megélt ellentmondások eltüntetésére? Ezek a kognitív disszonancia elméletének alapkérdései. Az ötvenes évek második felében több szakmai irányból is közelítettek ehhez a szociálpszichológiai jelenségkörhöz: az értelmezések közül Festinger elmélete a legismertebb. A kognitív disszonancia fogalma világszerte az értelmiségi köznyelv része lett, az elméletet Magyarországon is több autentikus forrás bemutatta, teljes terjedelmében azonban csak most jelenik meg magyar nyelven ez a korszakos jelentőségű monográfia. Hunyady György utószava az elmélet keletkezését és fordulatos történetét, utóéletét mutatja be.