Bartos Rozália élete vége felé írta meg emlékiratait, amelyben igaz történetet mond el, sajátságos látószögből. Az irodalomtörténet úgy tartja számon, hogy a valóban megtörténteket saját fantáziájának szüleményeivel gazdagítja. Sikertelen házasság, botrányos válóper. Az Emlékirataim szerzője, Vajda János elbocsátott felesége betegen, reménytelenül, elhagyatottan és megvetetten halt meg, sem az élet, sem az irodalomtörténet nem szolgáltatott neki igazságot. Talán mert nem is tehette.
 Az Emlékirataim-at betűhíven adjuk közre, akárcsak a mű első kiadása (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983), amelyet alapul vettünk.