A XVIIII. századi magyar reformkorszak elindítójának, az európaiság tudatos, lankadatlan harcosának, Akadémiánk első nagy megálmodójának magánéletéről alig említhetnénk valami rendkívülit. Mintha lüktetőbb napjai is mind irodalmi tervezgetésbe, munkálkodásba olvadtak volna. Magányos lélek, hiúság nélkül való; még hiteles arckép sem maradt fenn róla. Öregkorában Kazinczy kér tőle képet, hogy rézbe vésesse, de kurtán-furcsán hangzik a válasz: „Én a képemet elevenen hordom.”.