A kötet 550 olyan magyar szólást és közmondást magyaráz, melyekben valamilyen állat neve szerepel. Pl. itatja az egereket; A kutya ugat, a karaván halad; kiugrasztja a nyulat a bokorból; Nehogy már a nyúl vigye a puskát!; egérutat nyer; Egyszer volt Budán kutyavásár; felhúzza a nyúlcipőt; sárkánytejet szopott. Ezekben legtöbbször valós (egér, kutya, nyúl stb.), ritkábban képzeletbeli állatnév (pl. sárkány) vagy állatnévből képzett szó (pl. egérút, kutyavásár, nyúlcipő, sárkánytej) található.

A szótár 235 esetben a kifejezésnek a művelődéstörténeti előzményét és eredetmagyarázatát is közli. Megtudhatjuk például, hogy a farkasszemet néz szólás azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyes állatok - főként a farkas és néhány kutyaféle -, mielőtt egymásnak ugranának, mereven szembenézve kerülgetik egymást, mintha ki akarnák olvasni ellenfelük szeméből annak szándékát. Az Itt van a kutya elásva szólásmondásunk pedig babonás hiedelmet őriz: ha valaki megbotlik, az annak jele, hogy ott ördögtől elvarázsolt kutya van elásva, és alatta kincsek rejlenek.

A kötet szerzője BÁRDOSI VILMOS, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, a magyar és a francia szólások elismert kutatója. A TINTA Könyvkiadónál jelentek meg korábban a következő népszerű munkái: Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval; Szólások, közmondások eredete - Frazeológiai etimológiai szótár.

Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 56. tagja.