Ez a könyv egy kétkötetesre tervezett munka első része. A Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjedő térség 878 temetőjét, temetőtöredékét vagy sírleletét vizsgálja, különös tekintettel a leletanyag összetételéből (fegyverek, méltóságjelvények, ruhadíszek, lószerszám, érmék), az egyes temetők használati idejének hosszából, az ott eltemetettek létszámából, nemi arányaiból kimutatható sajátosságokra. Ennek eredményeként a lelőhelyek térben és időben jól elkülöníthető csoportokba rendeződnek. Általuk nyerhetünk betekintést abba a folyamatba, hogy a magyar honfoglalás és államalapítás korában miként alakult az különböző területek benépesítése. A 10. századi Kárpát-medencét a korábbi régészeti, történeti és nyelvészeti kutatások többnyire kimerevített állóképként ábrázolták, ahol az egyes ősfoglaló nemzetségek és népeik akár évszázadokig is lakóhelyükön maradtak. Ezzel szemben jelen kötet egy dinamikus folyamatot vázol az olvasó elé, különös tekintettel az ezredfordulót közvetlenül megelőző és azt követő évtizedekre.