A rendszerváltoztatás utáni első teljes év magyar külpolitikai lépéseit mutatja meg ez a dokumentumgyűjtemény. Antall József 1990-ben mind a kormányprogramban, mind politikai programadó beszédeiben egyértelműen meghirdette a külpolitikai fordulatot. Ennek közismert három pillére az euroatlanti integráció, az új szomszédságpolitika és a Magyarország határain kívül - a szomszédos országokban vagy távolabb - élő magyarságért való felelősségvállalás, az új magyar nemzetpolitika volt. 1991-ben a világ - s elsősorban térségünk - már átalakulóban van, de a régi nemzetközi struktúrák még léteznek. Magyarország - elsőként a térségből - már teljes jogú tagja az Európa Tanácsnak, állandó párbeszédet folytatunk a nyugati - elsősorban a német, a francia, a brit és az amerikai - magas szintű politikai vezetőkkel és diplomatákkal, de még "áll" a Varsói Szerződés szervezete, még létezik a KGST, még nem lehet tudni, milyen lesz a Szovjetunió jövője. A másik nagy dráma déli határaink mentén zajlik. Míg a térség többi államában a rendszerváltozás viszonylag békésen folyik, Jugoszláviában a kommunizmus bukása együtt jár az ország szétesésével. Sajátos feladata az évnek a kormányprogram két fontos pillérének, a szomszédságpolitikának és a szomszédos országokban élő magyarokért való felelősségvállalásnak egyensúlyban tartása. Az ilyen és ehhez hasonló dokumentumgyűjtemények funkciója, hogy az érdeklődő közvélemény elé tárja a tényeket, hogy a további politikai és történészi vita lehetőleg a tények alapján, azok ismeretében folyjék. Az érdeklődő olvasó pedig megismerhesse az eseményeket és megérezhesse a kor hangulatát, átélhesse a XX. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb, nem kevés magyar külpolitikai sikert hozó évét.