Botos Katalin könyvét nemcsak azért ajánlom olvasóink figyelmébe, mert követendő példával szolgál arra, hogy hogyan lehet egységes szerkezetbe foglalni a történelmi folyamatok köz- és magánéleti 'dimenzióját'. Ez a könyv azt is igazolja, hogy a közszerepre vállalkozók teljesítményét nemcsak rátermettségük, szakértelmük és politikai elkötelezettségük minősíti, hanem annak a kultúrának az aranyfedezete is, amelynek hatása mindenekelőtt az emberi kapcsolatok érzelmi, erkölcsi és spirituális tartalmaiban - legfőképpen a családi kapcsolatok konfliktusokat is kezelni képes erejében - nyilatkozik meg. Attól függetlenül, hogy a főhatalmat egyeduralkodók, hadvezérek, pártvezérek avagy demokratikus köztestületek gyakorolták-e, ezeknek az 'erényeknek' mindig is történelemformáló szerepük volt, de soha nem volt akkora súlyuk, mint posztmodern korunk rendszerváltó politikai struktúráiban. A roskadozó - végül összeomló - 'szocializmust' felváltó - MDF-KDNP-FKgP - koalíció nem azért került kormányra, mert a csaknem fél évszázaddal korábbi demokratikus erők mozgalma elsöpörte a kommunista diktatúrát, hanem mert a magyar politikai kultúra legéletképesebb hagyományait őrző értelmiségi elit meg tudta szólítani a honfitársainak többségét. (Kulin Ferenc)