A szingapúri kormány 1991-ben meghirdetett "Következő Kör" elnevezésű 30 éves programja első alkalommal helyezte az oktatást a gazdasági stratégia középpontjába, melynek segítségével az USA egy főre eső GDP-jét is szerette volna túlszárnyalni. A cél 15 év múlva, 2007-ben teljesült. Szingapúr napjainkban a világ egyik leggazdagabb országa, versenyképességét a Világgazdasági Fórum a 2. helyre rangsorolja. Oktatása 2009 óta szerepel a PISA-felmérésekben - minden alkalommal az első helyen végzett. Vezető egyetemét a Times felsőoktatási rangsora a világ 25 legjobb egyeteme között tartja számon.
A szingapúri állam proaktív szerepe az oktatáson túl a K+F és az innováció, valamint az ezt támogató intézményrendszer magas színvonalán is lemérhető. A könyv végigköveti Szingapúr elmúlt 25 éves gazdasági-társadalmi fejlődését, és számos tanulságot fogalmaz meg Magyarország számára.

Tartalomjegyzék:


1. BEVEZETÉS
1.1. A kutatás módszertana
1.2. A könyv szerkezete, tartalma
1.3. Köszönetnyilvánítás
2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.1. Fogalmak alkalmazása
2.2. A transznacionális vállalatok kialakulása és működésük kutatásának főbb elméletei
2.3. Transznacionális vállalatok nemzetgazdasági, ágazati keretben
2.4. Transznacionális vállalatok globális termelési hálózatai a mai világgazdaságban
2.5. A TNC-k globális hálózatai kutatásának elméleti keretei
2.5.1. Globális értékláncok: (GVC)
2.5.2. Globális termelési hálózatok (GPN)
2.5.3. Globális innovációs hálózatok (GIN)
2.6. Globális hálózatok és ipari - szolgáltatási klaszterek
3. A KUTATÁS ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE, A KUTATÁSI MODELL FELÁLLÍTÁSA
4. SZINGAPÚR ÚTJA A BÉRELŐNYTŐL AZ INNOVÁCIÓVEZÉRELT GAZDASÁG FELÉ
4.1. Előfeltételek
4.1.1. Történelmi előzmények
4.1.2. Politika, kultúra, identitás
4.1.3. A tényezőellátottság szerepe a nemzeti kompetitív előnyök kialakulásában
4.2. Gazdasági stratégia és azt segítő intézményrendszer
4.2.1. Gazdaságirányítás, befektetés-ösztönzés
4.2.2. Az oktatáspolitika és intézményrendszer
4.2.3 Kutatás-fejlesztés: "zöldmezős" kezdetektől réspiaci kiválóságig
4.2.4. Ipari övezetek, klaszterek, innovációs központok - és a TNC-k
4.3. TNC-k és hálózataik Szingapúr kiemelkedő ágazataiban
4.3.1. Vállalati stratégiák, empirikus tapasztalatok az elektronikai ipar területén
4.3.2. Az olajfinomítástól a vegyiparon át a biomedikáig
4.3.3. Hajógyártástól az új sikerágazatig: vállalati esetek
4.3.4. Példák a feldolgozóiparon túl: légiközlekedés
4.4. Szingapúr hídfő-szerepe és az ASEAN +3 regionalizmus
4.5. Globalizáció és a szingapúri szociális rendszer
5. KIS ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGI ÁTRENDEZŐDÉSBEN
5.1. Szingapúr és Magyarország számokban és rangsorokban 1999/2000-2015 között
5.2. Magyarországot és Szingapúrt egyaránt keresztező TNC-hálózatok
5.2.1. Esettanulmány: Amri - biomedikai kutatások
5.2.2. Biopolis-Pharmapolis: hálózatosodás Szingapúrban és Debrecenben
5.2.3. Esettanulmány Philips-LiteOn: Globális átrendeződések az elektronikai iparban
5.3. Magyar kezdetek a bérelőnytől az innovációvezérelt gazdaság felé?
5.3.1. A Nemak cég és sikeres kkv-k: hálózatosodás a Győri Ipari Parkban
5.3.2. Innonet Innovációs és Technológia központ hatása start-up-ok fejlődésére
5.3.3. A Samsung Electronics Hungary (SEH) és beszállítói nagyvállalattá válása
5.3.4. Intézményi lehetőségek a hálózatosodás erősítésére
6. ÖSSZEFOGLALÁS
6.1. A transznacionális vállalati hálózatok sokszínűsége
6.2. A szingapúri gazdaságpolitika, intézményrendszer és a globális hálózatok
6.3. Következtetések, ajánlások
6.4. További kutatási irányok
MELLÉKLETEK
IRODALOMJEGYZÉK