Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve először 1889-ben látott napvilágot és már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is. A mai modern tudomány "A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei"-t ma is időszerűnek tekinti és további kutatásra méltónak ítéli.

Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel az írásjelek megőrzése és alkalmazása mellett.