Csak az egyik kötet tartalma: Részlet a könyvből:
A 13. század első felében német nyelvterületen, a Stauffer-Welf harcok és Minnesängerek idején ismeretlen szerző nagy méretű eposzban írta meg a Rajna-menti nibelungok történetét, akiknek szerencsecsillaga a világverő Attila idején, a hunok elleni harcokban hanyatlott le. Majd az idő kerekén lepergő évszázadok folyamán emlékük kiveszett Európa népeinek emlékezetéből, míg 1755. június 29-én a vorarlbergi Hohenems helység grófi palotájának archívumában egy hosszú költeményt tartalmazó, valamikor fehér bőrbe kötött pergamen kézirat került elő: Aventiure von den Nibelungen címmel (A Nibelungok kalandjai).
Majd két és egy negyed évszázad múlva, 1981-ben jelent meg a német könyvpiacon Heinz Ritter Schaumburg hosszú éveken át tartó kutatásának összefoglalása, aki a középkori művet a megszokott nézetektől eltérően vizsgálta: Die Nibelungen zogen nordwarts (A Nibelungok északra mentek) címmel. Ismertetése szerint
„Tudósok analizálták tartalmát, felépítését, formáját, eredetét, színhelyét, erkölcsét, szokásait, vallását. írók újra meg újra feldolgozták. Az egykor szórakoztatásra szánt irodalmi mű óriási hatást gyakorolt a kor ízlésére, gondolkodásmódjára, világnézetére". „De mi az eredménye a kétszáz éves fáradozásnak? A felelet elgondolkoztató: Csaknem az összes fontos kérdés még mindig nyitva áll".
Vagyis a Nibelung Énekben foglalt események háttere két évszázados analízis ellenére, tartalmilag érthetetlen maradt. A szerző nézete a német hősi eposzt illetően, ellentétben állt minden eddigi véleménnyel és elképzeléssel. Szerinte a 13. századi Nibelung Ének tartalmi elődje a szintén középkori, de a köztudatban kevéssé értékelt Dietrich Saga volt, amelyben a hunok és burgundok harci eseményeinek színhelye pontosan meghatározható a mai Nordrhein-Westfaliában, Soest városában. A kor pedig nem a római bukás és a közismert hun Attila ideje, hanem a következő 6. század, egy másik Attilával. TARTALOM
I. A GESTA HUNGARORUM REJTÉLYEI 7
1. A nibelungok kalandjai 7
2. A magyarok története 9
3. Tudományos tévedések 13
4. A közismert értékelés kétségbevonása 17
II. AZ ANONYMUSI HÁRMAS PROBLÉMA 19
1. ANONYMUS KORA 19
1. A prologus első mondata 19
2. Négy Béla király 21
3. A rómaiak pásztorai 22
4. A legelő rómaiak 26
5. Legelő vagy őrködő rómaiak? 28
6. Ellenvélemények 29
7. Kulcsregény? 32
8. Az eskü pontjai 34
9. I. Béla király korának védnökei 37
2. A GESTA HUNGARORUM ÍRÓJA 41
1. P. Dictus Magister 41
2. P. Magister a 11. században 42
3. Bizánci kapcsolatok 44
4. A túszok 46
5. Az abák 48
6. Aba Nembeli Péter 50
7. Parasztok-regősök 52
8. AZ Ős-Geszta 55
3. A GESTA HUNGARORUM HITELESSÉGE 57
1. Eredeti írás vagy másolat 57
2. A másolás okai 58
3. Téma és variáció 61
FÜGGELÉK 64
III. A GESTA ÉS A KRÓNIKA EGYESÍTÉSE 65
A/ LEVÉL EGY BARÁTHOZ 68
B/ BEVEZETŐ 69
C/ PROLOGUS 72
D/ A MAGYAROK EREDETE 75
1. NOÉ FIAI 76
2. A MÁSODIK GENERÁCIÓ 76
1. Az előkelő Japhet 77
2. Gomár és Magóg 79
3. Cham leszármazottai 80
3. A NIMROD PROBLÉMA 81
4. KÉZAY SIMON KRÓNIKÁJA 82
1. Nimród származása 82
2. Nimród csillaga 85
E/ A MAGYAROK ELSŐ NEMZETSÉGE 89
1. TÖRTÉNT AZON NAPOK EGYIKÉN 90
1. Világgá menés 90
2. A távozás útvonala 92
3. A Meothida földrajza 94
4. Találkozás az ünővel 96
5. Találkozás a feleségekkel 98
6. Mit rákentek a századok 99
7. Bereka unokái 102
2. BEKÖLTÖZÉS A LÁPVIDÉKBE 103
1. Visszatérési szándék 105
2. Mossuk le a gyalázatot 106
3. A Pátria 107
4. Az Europai Scythia 110
3-4. TOVÁBBI FÖLDRAJZI ADATOK 115
5. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL 115
F/ SCYTHIA 120
1. THURÓCZY KRÓNIKÁJA 121
2. NYELVÉBEN ÉL A NEMZET 123
3. HOL SÍRJAIK DOMBORULNAK 130
VISSZATEKINTŐ UTÓSZÓ 132
LAPZÁRTA UTÁN 138
FORRÁSMUNKÁK ÉS IRODALOM 144
NÉVMUTATÓ 147