Mi jön a posztmodernre? - vagyis mi történt az amerikai próza klasszikus szerzőivel a stílus- és korszakfogalom eltűnésével-kiüresedésével, és kik léptek a nyomukba? Miről és hogyan ír mostanság Pynchon, DeLillo, Roth és McCarthy? Hogyan reagálnak a klasszikus posztmodern szerzők nyomdokain haladók: Wallace és Franzen, Foer és Chabon, Eggers és Vollmann? Hogyan lehet egyáltalán jellemezni a kortárs amerikai próza terében a posztmodern helyében megjelenő, annak talajáról elrugaszkodó írásmódokat? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Sári B. László monográfiája, amely igyekszik a szoros olvasat mellett irodalomtörténeti és kulturális kitekintéseket is bevonni a kortárs szerzők életművének alakulását vizsgáló érvelésébe, hogy a széttartó törekvésekből és tendenciákból kirajzolódjon a térkép a kortárs amerikai prózának jobb híján a "poszt-posztmodern" címkével illetett szeletéről.