Melyik volt az első magyar regény? Olvashatjuk-e regényként Mikes Kelemen leveleit? Van-e teljes, az írói szándékot tükröző kiadása Kazinczy Ferenctől a Pályám emlékezetének? Jókai Mór megírta a Rab Rábyt, de mit írt, mikor és milyen nyelven maga Ráby Mátyás? Mi volt a Nyugat folyóirat első nagy költőnemzedékének alkotói titka, hogy (Ady Endre kivételével) valamennyien súlyos regényekkel vannak jelen e kötet lapjain? Miként lett Rejtő Jenőből P. Howard? Hány esztendőn át hány „szent” regényt vetett papírra a Szent Orpheus breviáriumát megálmodó Szentkuthy Miklós? Pontosan mikor és miért, kinek a tollából aratott sikert a Boldogult úrfikoromban, az Iszony, a Rozsdatemető? Mi is az a sikerregény? Miért és mely műveivel léphetett ki a jelen világprózájának porondjára a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Dragomán György és számos társuk? Csak az számít magyar regénynek, amelyet magyar nyelven írtak?

Megannyi érdekes kérdés. Főként a keletkezési körülményekre és a tömör tartalmi ismertetésre törekvő regénykrónikánk nem 303, hanem legalább tízszer annyi válasszal szolgál.
Aki kézbe veszi a 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című könyvünket, bizonyára tapasztalja, hogy e kötetben egyrészt nem 303 magyar regény rövid összefoglaló ismertetésével találkozik, másrészt nem 303 magyar regény bemutatása kerül szeme elé.

Nem irodalomtudományi közelítésű, hanem népszerű – de nem csupán tartalomösszefoglaláson alapuló – „regénykrónikát” helyezünk az Olvasó asztalára. Éppen ezért itt nem is rugaszkodunk neki a regény műfaji meghatározásának (a kérdés tisztázása 303 lapon sem érne véget). Adja meg a választ maga a könyv, mely egy 1762-ben publikált művel kezdődik és 2008-as magyar regények ismertetésével végződik. Folytassanak párbeszédet egymással az itt egy fedél alá került (nemegyszer a regény mibenlétére is feleletet kereső) műalkotások.