Michael von Albrecht A római irodalom története című kétkötetes munkája a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 6. század elejéig fogja át a latin nyelvű irodalomtörténetet. A második kötet a császárkori irodalmat tárgyalja. A római irodalom egyik alapvető vonása megújulásra való képessége: ez teszi az európai irodalmak szülőanyjává. Mivel ez először az antikvitás latin nyelvű keresztény irodalma kapcsán látható, Albrecht szervesen építi be munkájába a patrisztikus korszakot. S mivel egy-egy mű jelentőségét nem csupán saját korának ítélete, hanem utóéletének elevensége is jelzi, az egyes szerzőkről szóló fejezetekhez a nagy európai irodalmakra is kitekint, egészen a jelenkorig követve a hatástörténeteket. Michael von Albrecht irodalomtörténete a kutatások legújabb eredményeit is magában foglaló, kitűnően felépített, jól áttekinthető, összefüggéseket feltáró írás, amely egyesíti a kézikönyv, az esszé és a tudományos munka előnyeit. Szerzője a heidelbergi egyetem világszerte ismert emeritus klasszika-filológus professzora, több sorozat szerkesztője, számos tanulmány és monográfia írója. Az ókori irodalmak tanulmányozóin túl bárki számára, akit érdekel a római irodalom és annak továbbélése, könnyen használható és értékes kézikönyvet kínál ez a feldolgozásában egyedülálló és megtermékenyítő, jelentős összefoglalás, amelynek most - Tar Ibolya, a szegedi egyetem klasszika-filológusa hozzáértő fordításában - második kötetét kapja kézhez az olvasó.