Témakör: Életrajz, Kortárs
Író/Szerző: Makra Ágnes
Kiadó: Fábián Zsolt
Kiadás éve: 1995
Oldalszám: 217 - 209
Kötés: Puhatáblás
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
Állapot leírása: A "Maláriától a gyógyulásig" dedikált példány
ISBN: 9638359056 - 9638359064
Méret: 14 cm x 19,5 cm
Szállító: Alba Antik Litera Kft.
Képgarancia, saját kép.

Három éve egy szürke, késő téli napon az Üllői úti Idegklinika folyosóján egy darabka fehér csokit próbált a szájához emelni egy alig negyven kilós csodás- szépszemű lány. Alaposan belefáradtunk a néhány szelet eltüntetésébe, ha jól emlékszem, még a tolókocsiba is került belőle. Ekkor készült első közös riportunk a KÓR-ról, majd jött a többi „Ablak” – szereplés és újságcikk Makra Ágiról, aki meg akart gyógyulni. És azután CSEND. Mígnem 1994. januárjának utolsó vasárnapján a hóesésben – négy franciakrémes gyors eltüntetése után – sétáltam egy nagyot egy csodás-szépszemű lánnyal. Élveztem a tinédzserek irígykedő pillantásait, bár Ágnes még nem egészen jószántából szorította a kezem. Csodálatos volt látni a változást. Ez a könyv azonban mégsem egy sikersztori, inkább a CSEND-ről szól mindazoknak, akik nem a csodákban, hanem az emberben hisznek.

Öt ​év után állapították meg az orvosok, hogy Áginak Lyme-kórja van. Ezt a fertőzött kullancs csípése következtében kifejlődő súlyos betegséget az amerikai orvosok már 1975-ben felfedezték, a hazai orvosok azonban nem tudtak róla. Pedig ha idejében felismerik, a lány néhány hét alatt meggyógyul. Ági akkor már teljesen mozgásképtelen volt. Minden idejét a betegsége tanulmányozásával töltötte, és felfedezett egty cikket, mely szerint Mexikóban egy klinikán maláriával gyógyítják a Lyme-kórt. Ruzsa – a Szeged környéki falu – szélén élve, telefon nélkül, de konok elszántsággal addig szervezkedett, amíg vállalatok és magánszemélyek adakozásaiból sikerült összegyűjtenie a milliókat a mexikói útra.
Hanem a kór nem érte be a gyógykezeléssel, és Ágnes úgy gondolta, nem lenne tisztességes dolog, ha ismét pénzt kérne. Könyvben írta meg történetét, és a könyv bevételéből pótolta az újabb mexikói gyógykezekés költségeit.
Amikor hallgattam Ágnest, szájtátva nézem, milyen ereje van ennek a lánynak és arra gondoltam, ha ezt az erőt, kitartást, elszántságot nem a betegség elleni küzdelem kötötte volna le, mire vihette volna. Aztán rájöttem, van Áginak életműve, mint a testépítőknek: saját maga. „Makra Ágnes test- és léleképítő”.
Ági további gyógykezelésre szorul és megszületett az első könyv folytatása is. Már-már úgy fest, vagy a kór telhetetlen, és újabb és újabb áldozatokat követel ettől a lánytól vagy a sors mérte ki rá ezt a terhet, hogy a világnak olyan részletei iránt tegye fogékonnyá, amilyenekre az úgynevezett egészségesek sohasem képesek. Hogy érzékenyebb legyen, hogy a kiszolgáltatottak szemszögéből lássa az embereket, bennünket, aztán mondja el, milyenek vagyunk. És erőt adjon azoknak, akik különböző betegségekben szenvedve már reménykeni sem tudnak abban, hogy lesz valaki, aki rajtuk is segít.
Mert, ahogyan az ősi keleti mondás állítja, „nem az válik bölccsé, aki szenved, hanem aki gondolkodik, miközben szenved”. – Kepes András