A magyar nyelvművelés-történet legjelentősebb eseményeit a nyolcvanas évek végéig a Fábián Pál és Lőrincze Lajos által írt Nyelvművelés című jegyzet mutatja be (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988). Az azóta eltelt több mint tíz esztendő bővelkedik eseményekben. Érdemes számba venni, milyen viták bontakoztak ki e tárgykörben, milyen szervezetek jöttek létre, milyen konferenciákat rendeztek. Az ezredfordulót megelőző évtized nemcsak a politikában és a társadalmi életben hozott óriási változásokat, a nyelvművelés is mozgalmas időszakot élt át. A hangsúlyeltolódás és a változás természetes. Grétsy László megfogalmazása szerint a nyelvművelés elvei korszerűsödtek, de a szelleme nem változott. Kemény Gábor az említett időszakot, az eltelt bő egy évtizedet ekképp jellemzi: rendszerváltás után és normaváltás közben vagyunk. Állandó kérdés a nyelvművelés szerepe, valamint a nyelvművelés és a nyelvtudomány viszonya. Bár nyilvánvaló, hogy az előbbi tudatosan vállalt gyakorlati tevékenység, s a kettő egymásrautaltsága egyértelmű, mégis felvetődnek kérdések, kételyek. Ez a könyv sem kíván döntőbíró lenni, elsődleges célja az, hogy az olvasó elé tárja a véleményeket és a véleménykülönbségeket. Olvashatók a különböző polémiák, diskurzusok: a nyilatkozatháborútól a többközpontúság kérdéséig, a nyelvművelés szükségességének a megkérdőjelezésétől a felirattörvényig. Mind-mind olyan probléma, amely közvetve hatással van a társadalom egészére. Ez a nyelvi kresztomátia igyekszik számba venni a különböző írott források alapján azokat a konferenciákat, tanácskozásokat, ankétokat, rendezvényeket, amelyek a nyelv és a társadalom közötti kapcsolatok ápolását szolgálták. Az ismertetett konferenciák tartalmi kivonatai, tanulságai a nyelvművelés elméletének módosulásait, új irányvonalait is kirajzolják. A kötet nemcsak a (felső)oktatásban hasznosítható jegyzetként a nyelvművelés-történet legújabb fejezetének tanulmányozása során, hanem a nyelvész társadalmon kívül a magyartanárok, az érdeklődő nagyközönség is szívesen forgatja majd, hiszen a tudományos ismeretterjesztés jegyében és stílusában született.