A magyar népmesék világa sajátos rendet képvisel, itt bármi megtörténhet: vágyak teljesülnek, szereplők változnak át és születnek újjá. Az események fordulatosak, kalandot ígérnek, a szereplők színesek. A mese biztonságot nyújt, élénkíti a fantáziát, megnyugtat, és igazából nem ér véget a "boldogan éltek, míg meg nem haltak"-kal.
A mesélés minőségi együtt töltött idő, erősíti a kapcsolatot szülő és gyermek között. A mesék kitartásra buzdítanak, végső kicsengésük - a jó elnyeri méltó jutalmát - derűs világlátásra nevel. A gyermek kibontakozó elméje teremti meg azt a világot, amelyben a történet játszódik, és a szereplők alkatát, ruháját, a szituációkat, a helyszíneket is az alapján alkotja meg, amit hall.
A mesékben megbújó csodás világ felfedezése erőfeszítést kíván, viszont nagy élményt is nyújt, a magyar nép­mesék észrevétlenül juttatnak értelmi és érzelmi gazdagodáshoz.
A Magyar mesék rózsás kertje című gyűjteményben húsz klasszikus magyar népmese található, köztük széles körben jól ismertek is, például A kis malac és a farkasok, A kis gömböc, Babszem Jankó, Tündér Ilona, Többsincs királyfi.
A mesék befogadását, továbbgondolását jól segítik a könyvben lévő kiszínezhető rajzok.
A könyv először 1934-ben jelent meg, gyorsan igen népszerűvé vált, az első kiadás ritka példányainak az ára könyvárveréseken magasra szökik.