ANGYALFÜTTY A népmesét, a mesemondást, a magyar nyelvet ünnepli ez az est. Az elhangzó mesék a magyar próza legszebb állapotait, hamisítatlan nyelvi észjárásunkat, ezrek-százezrek munkáját emelik régóta érdemelt magasságba, a színpadra. Teológiailag kikezdhető mesék ezek, de párájuk mindig függőleges, s mikor botlik is, ég felé törekszik. Ez alkalommal a világ teremtését ismerjük meg töviről hegyire, akképpen, hogy az Úr rejtett műhelytitkaiba pillantunk be. Felvillannak az idők, mikor e teremtett világon Krisztus Urunk Szent Péter kérésére - okulásunkért, javulásunkért - még egyet-egyet ront, igazít, durvít, finomít Az est tetőpontján egy angyal leszorított szárnyakkal fütyölve zuhanik alá, tánctalan, szomorú világunkba, egyre sebesebben - hogy a népek végre igaz jó kedvikből táncolni tanuljanak. Angyali édes zuhanást, jó figurás szellem- és lélektáncot kívánunk a Kedves Közönségnek! Közreműködnek: Vizeli Balázs-hegedű, Szabó Dánielcimbalom, Kádár Ignác gardon, Mátéfi Csaba - füttyszó, Berecz István furulya illusztráció: Gyulai Líviusz 1. Iá - mese 2:48 2. Lassú forgatós 0:44 3. A nagy almafalás - mese 9:45 4. Forgatós bandával 1:45 5. Asszonyok kardja - mese 13:31 6. Csíkszentdomokosi muzsika és tekerőpataki keserves 2:44 7. A táncok születése - mese 19:40 8. Sebes forgatós 1:188