A tanulmánykötet Kolozsvár és Kolozs megye gazdasági viszonyait és a régió átalakulását vizsgálja. Kolozsvár gazdasági fellendülése 2004 után érzékelhető, mert a korábbi városvezetés korlátozta a külföldi tőkebefektetések beáramlását. Azóta a város és környezete gyors és nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A várost 2008-ban már „új technopolisként" kezdték emlegetni, ami a kutatásra-fejlesztésre szánt jelentős tőkebeáramlásnak köszönhető.

A megye fejlettsége egy főre jutó GDP-ben mérve nagyobb, mint az országos átlag, hasonlóan kedvezőbb az infrastruktúra helyzete. Kolozsvár versenyhelyzetét előnyössé teszi földrajzi fekvése, az iparon belül a magas technológiájú ágazatok viszonylag nagy súlya, valamint egyetemi város lévén, a magasan képzett munkaerővel való ellátottsága. A kolozsvári metropolisz övezet 2008-ban jött létre. A regionális fejlesztési társulásba Kolozsvár, a megyei önkormányzat és tizenhét község lépett be azzal a céllal, hogy pótlólagos beruházási forrásokhoz jussanak és közösen fejlesszék az infrastruktúrát. A 2008-2009-es gazdasági válság a pénzügyi és kereskedelmi szektort, az építőipart és számos ipari ágazatot érintett. Nőtt a munkanélküliség, a fejlesztések lelassultak, de nem álltak meg. Azóta a válságból történő kibontakozás megindult. Kolozsvár gyors fejlődése jó példája annak, hogy a város és környezete képes kihasználni gazdasági adottságait és Erdély gazdasági központjává fejlődhet. Mindez kedvező hatással lehet a határ menti gazdasági integrálódásra.