A következő tantárgyakhoz: számítástechnikai alapismeretek, gépészeti ismeretek, vasúti járműszerkezetek, dízel-vontatójárműket, villamos vontatás, járműjavítás technológiája/a műszaki szakközépiskolákban folyó vasúti vontató- és vontatottjármű-szerelő szakmunkásképzés I-IV. osztálya, valamint a közlekedésgépészeti szak vasútgépész ágazatának V. osztálya számára.

A szakközépiskolai képzés kapcsolódó tankönyvei általában a szükséges elméleti összefüggéseket ismertetik, és csekély mértékben tartalmaznak ezekre az ismeretekre épülő számítási feladatokat, egyes szakmák nevelési és oktatási tervei viszont rendre követelményként határozzák meg, hogy végzett tanulóink képesek legyenek szakmájuk alapvető számítási feladatainak elvégzésére. Feladatgyűjteményünket e hiányok pótlására készítettük. Tartalmát tekintve elsősorban olyan kidolgozott számítási példákat, valamint megfogalmazott és csak eredményeket közlő feladatokat tartalmaz, amelyek megoldása - a szerkesztő és a szerzők véleménye és a követelmények szintje alapján - a vasútgépész technikusoktól jogosan elvárható. Sajnos terjedelmi okok miatt minden témakörhöz nem állt módunkban példákat is kapcsolni. A feladatok megoldására alkalmazott összefüggések mennyiségegyenletek, amelyekbe a mennyiségértékeket törvényes és koherens mértékegységekkel kell behelyettesíteni, ill. a példákban ilyen egységeket alkalmaztunk. Ezek az egységek többnyire SI-egységek. Néhány tapasztalati összefüggés esetén szükségszerűen számértékegyenleteket alkalmaztunk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy hely- és munkamegtakarítás céljából általában is lehet számértékegyenletet használni, amikor is csak a mennyiségérték számértékét írjuk az egyenletbe, és csak a végeredménynél írjuk ki a mértékegységet. Ebben az esetben félreérthetetlenül meg kell jelölni, hogy milyen mértékegységhez tartozó számértéket helyettesítettünk az egyenletbe, és azt is, hogy az eredmény milyen mértékegységgel adódik. Ezzel a módszerrel azonban nagyobb a tévedés veszélye. A feladat megoldását mindig a problémához tartozó adatok gyűjtésével és ezek koherens, általában Sí-egységűvé alakításával kezdjük, a keresett, ill. kiszámítandó mennyiségeket pedig kérdőjelezzük. A feladat megoldása után az eredményeket (mennyiségértékeket) át kell alakítani a gyakorlatban alkalmazott (természetesen törvényes) mértékegységű értékekre. Számítás közbeni eredmények ilyen átalakítására nincs szükség, hiszen a további műveletek elvégzéséhez ez felesleges. A feladatokban és a példákban szereplő mennyiségértékek mértékegységei megfelelnek a törvényes mértékegységek használatát előíró rendeletnek és szabványoknak. Erre vonatkozóan részletes tájékoztatást ad az 1. fejezet végén közölt [1.14] irodalom. A feladatok megoldása során feltételeztük a magasabb szintű matematikai műveletek elvégzésére alkalmas zsebszámológépek használatát. A mennyiségérték behelyettesítése és a közbenső (számszerű) eredmények közlése az előzőeknek megfelelően a számítás könnyebb kezelhetősége céljából általában normálalakban történt. A zsebszámológépek alkalmazására alapozva a számszerű eredményeket általában háromtizedes pontossággal közöltük.