Bányai János - az Új Symposion és a Híd képzőművészeti gondolkodásának egyik tekintélyes alakítója - már a Symposion mellékleti korszakában határozott érdeklődést mutatott a vizuális kultúra témái iránt. Különös érzékenységgel reagált a kortárs elméleti irányokra (Oto Bihalji-Merin, Leonid ©ejka, Igor Zidić), a művészet határait tágító alkotókra, az új figurális festés lehetőségeit kutatókra, az absztrakt művészeti mozgásokra, az izgalmas forma- és faktúrakeresésekre, a rendhagyó anyaghasználatra meg az informel gesztusaira a jugoszláv (®ivojin Turinski, Leonid ©ejka, Miroslav ©utej, Miodrag B. Protić, Mića Popović, Gabrijel Stupica) és a vajdasági magyar képzőművészeti szférában (Benes József, Kapitány László, Ács József, Sáfrány Imre, B. Szabó György, Hangya András), s fiatal korától az élete végéig kiemelten figyelt Maurits Ferenc művészeti útjára, festői világának kiteljesedésére. (Faragó Kornélia)