Most a koronavírus terjed, régen pestis, himlő pusztított: az emberiséget időről időre járványok tizedelték, és ilyenkor a kór mellett az emberi gyarlósággal, tudatlansággal, félelemmel, összeesküvés-elméletekkel is meg kellett küzdeni.
„Vakhit és kolera” – e kettő együtt jár, erről is szól Felkai Péter A járványok története című könyve. Kiderül belőle, hogyan bántak a leprásokkal rég, hogyan élnek most. Szól a karantén történetéről, arról, hogy a küzdelemben nem csak orvosoknak, laikus embereknek is jutott főszerep. Benjamin Jesty gazda például magát, feleségét és két gyerekét stoppolótűre kent himlőváladékkal oltotta. Emiatt közmegvetés tárgya volt, a piacon megdobálták – az 1789. évi angliai nagy himlőjárványt azonban túlélte a család. Olvashatunk kutatókról, akik önmagukon kísérleteztek. Volt, aki meghalt, más meggazdagodott, és akadt, aki egy fillért sem fogadott el a felfedezéséért, amely százmilliók egészségét, életét védte meg. Az mindig különleges pillanat ma is, amikor sikerül megtalálni egy kórokozó ellenszerét, a hatás nyilvánvaló, és az emberek, még ha csak egy időre is, de átérzik, milyen jelentősége van a tudománynak.