TARTALOM
Bevezetés: Az ontológia mint a metafizika alapvető része 9
A metafizika mint tudomány lehetségességének igazolása 13
Mi a metafizika? 13
Ellenvetések a metafizika lehetségességével szemben 16
Kant a metafizika mint tudomány lehetségességéről 16
A metafizika helyzete Kant gondolkodásában 16
Miképpen határozza meg Kant a tudományos megismerést? 17
Mi következik e meghatározásból a metafizika mint tudomány számára? 21
Melyek Kant előzetes fölvetései? 21
Mi az, amit Kant kimutatott, és mi az, amit nem? 23
A logikai pozitivizmus metafizika-kritikája 24
A metafizikával szembeni viszony a későbbi analitikus filozófiában 27
Lehet-e igaz kijelentéseket tenni az empíria számára hozzáférhetetlen valóságról? 29
A "retorzió" következtetés 29
Az, ami ésszerűen nem tagadható 33
Az ember minden kijelentésében tud létezéséről és a "létről" egyáltalán 34
E tudás problematikája 35
Hol húzódnak tudásunk határai? 36
A nem (teljesen) objektiválhatóról való tudás 38
Módszertani megfontolás és konklúzió 40
A kijelentésd és a valóság alapvető megegyezéséről való tudás 41
Kijelentéseink elvi képessége az igazság megragadására 41
Kijelentés és valóság azonossága és különbözősége 43
Miért lehetségesek igaz kijelentések az empíria számára hozzáférhetetlen valóságról? 46
Miként szerzünk tudást a valóság szerkezetének szükségszerű és általánosan érvényes mozzanatairól? 47
Miről tudunk e tudás révén? 51
A metafizikai kijelentések tulajdonságai és a metafizika tárgya? 57
A metafizikának mint a lét megértésének tartalmi kifejtése 61
A lét egysége és különbözősége 61
A metafizika legalapvetőbb meglátása 61
A létező "fogalmának" sajátosságai 64
A fogalom és tulajdonságai 64
A létező "fogalma" meghalad minden kategóriát 66
Az egyetemességek (univerzálék) problémája 68
Megjegyzések a probléma megfogalmazásáról 69
A legismertebb megoldási kísérletek és kritikájuk 71
A különbözőséget nem kizáró egység 78
A létezők analógiája 82
Mit értünk analógián? 82
Az analógia mint a létezők alapvető tulajdonsága 85
A létezők azonossága és különbsége a létben 88
Azonosság és különbség a klasszikus lényeg-metafizikai szemléletében 89
Kritikai megjegyzések a lényegmetafizikáról 93
Az azonos és a különböző elkülönítése egymástól 95
Lényeg lét nélkül 97
Vagy empirizmus, vagy racionalizmus 102
A különbözőség mint puszta tökéletlenség 103
Azonosság és különbség mint tökéletesség és mint tökéletlenség 103
A lét alapján megértett lényeg 110
A fogalmi, valamint a fogalmat meghaladó megismerés és az ellentmondás elvének érvényessége 114
A létezők egymásra vonatkozása 122
A lét aktivitása 125
Mit jelent a változás és a keletkezés? 125
Hogyan változhat a létező önmagában, azaz mint létező? 125
Arisztotelész klasszikussá vált megoldási kísérlete 127
Továbbvivő kritikai megjegyzések 129
Honnan ered a keletkezésnél föllépő új lét? 130
A lehetséges metafiziaki értelmezése 134
A lét mint a dinamika elve 136
A létező tevékeny 136
Az okság 139
"Honnan" van, ami létrejött? A létesítő ok 140
"Mi végre" van, ami létrejött? A cél-ok 142
A szubsztancia-akcidens séma és problematikája 145
A "szubsztancia-reláció" szerkezet mint a dinamikus valóság alapstruktúrája 150
A lényegmetafizika relációtana és kiértékelése 150
A szubsztancia és a reláció mint a létező önmagával és a másikkal való azonosságának létmozzanatai 153
Kitekintés: A lét mint szellemi valóság 156
Bibliográfia 157
Névmutató 166
Tárgymutató 168