A három drámából álló történelmi "oltárkép" főalakjai: az unitárius Dávid Ferenc, a "zsidózó" Péchi Simon és a karteziánus Apáczai Cseri János - de nemcsak róluk van szó, hanem megannyi vallási problémáról: azon s azért vitáznak, vívnak, erőszakoskodnak, szőnek cselt, követnek el árulást és manipulálnak a kor hatalmasai s az őket szolgáló dogmatikusok. Így aztán kiderül, hogy nem a hit a fő, hanem a nyers érdek, e mögül viszont hatalom és ideológia viszonyának általános kérdései sejlenek föl. A nagyszerűen megírt drámák nem szolgálnak megnyugtatóan katartikus hatással, inkább elgondolkodtatnak, s ezáltal tisztábbá, emberibbé, jó értelemben politikusabbá tesznek bennünket, többek között a deheroizálás mai divatja idején oly ritka pozitív hősök és hősnők példája révén.

TARTALOM:
Előszó a Tricptichonhoz 5
Fölkél az Ömlő Búza napja - Dávid Ferenc 11
És Rosta órája üt - Péchi Simon 75
Majd Sziták perce jő el - Apáczai Cseri János 253