A kötet mindkét darabja sorsfordító és véres októberek emlékét idézi fel.
Történelmünk számos tragikus mozzanata közül a szerző ezúttal két mártír miniszterelnököt (Batthyány Lajost és Tisza Istvánt) a középpontba állítva beszél hazáról, hitről, szabadságról, megalkuvást nem ismerő kitartásról egyszóval csupa (napjainkban korszerűtlennek, idejétmúltnak) látszó fogalomról.
Tisztesség, becsület, hűség és lelkiismeret: ezek azok az alapok, amelyek nélkül nem maradhat talpon sem ember, sem nemzet és amelyek nélkül bizonyosan győzedelmeskedik a behódolásra kész ösztön.
A kompromisszum még nem vereség, az esély még nem győzelem, de a tartás, a becsület el-vesztése biztos pusztulás így összegezhető tömören Oláh András drámakötetének üzenete.