Ennyire szintetikus drámát itt még nem írtak. Halomnyi víziótól menekül a szerző, ki akarja magából őket írni. A Légszomj valóban néhány párhuzamosan futó síkból tevődik össze. Az első sík bizonyos vonatkozásai családdrámára emlékeztetnek, ilyen az apa harca a fiával, a fiúk egymás közötti küzdelme. A második sík egy történelmi pillanat megragadása. Ebben a háború utáni idők jellegzetességeit írja meg Deák, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megszabaduljon tőlük, de az előzmények, a fasizmus lidércnyomásától is. A darab harmadik síkját egy sajátos vajdasági élettér jelenti, amelyben kevert lakosság él, s amelyben mindenki mindenkinek ki van szolgáltatva, a feszültség tehát kölcsönös. A negyedik vonulat a parasztság ábrázolása azzal a csöndes szemrehányással, hogy őket is sújtotta a háború, noha nem ellenük folyt.