A Hátországi napló az életműsorozat tizennegyedik köteteként megjelenő gyűjtemény.

„A reflektivitás nem az egyik vagy a másik szakma specialitása, és különösen nem kreativitást gátló értelmiségi szórakozás, hanem a tudat elháríthatatlan gesztusa. Ha valaki nem kíván reflektív lenni, mondjuk a művészetében, akkor ez lesz a reflexiója a reflektivitásra. Freud óta tudjuk, hogy a reflexió nem csupán éberen, hanem álomban is működik. Közvetlenül a szenzualitással áll kapcsolatban. Észlelek, tapasztalataim alapján reflektálok rá, majd az észlelést a reflexiókkal együtt elraktározom az elmémben. Mintha fölcímkézett befőtteket raknék föl a polcokra.”