A nagyhatású irodalmi folyóirat első nemzedéke két meghatározó alakjának, Babits Mihálynak és Gellért Oszkárnak a (hivatalos, ritkábban magánéleti) levelezése kiválóan megmutatja a Nyugat szerkesztési mechanizmusát. A kéthetente 80-100 oldalnyi terjedelemben megjelenő folyóirat számait rovat szerint megosztva, oldalra lebontva kellett megtervezniük, és minden egyes verset, írást is meg kellett szerkeszteniük, ami a mai technikai lehetőségek mellett is szép teljesítmény lenne. Babitsnak a versek, cikkek, kritikák, míg Gellértnek a széppróza terén lett döntő szava. A folyóirat szerzői, szerkesztői olyan névsort alkotnak, akikből biztonsággal összeállítható lenne a kor irodalomtörténete - hiányérzet nélkül.
A tanulmánnyal, jegyzetekkel kiegészített levelezéskötet azért is tud alapos, pontos adalékokkal szolgálni a Nyugat életéről, hiszen a nyári hónapokra Babits elhagyta a fővárost, a lapot Esztergomban írta, szerkesztette, ami szinte napi levelezést kívánt.