Előszó
Ezt a tankönyvet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola alkotó közössége készítette az 1977/78-as tanévben beinduló Távoktatás céljaira. Alapjául tulajdonképpen a Budapesti Gazdasági Főiskolák Szövetsége által kiadott "Bevezetés a közgazdaságtanba II. szolgált, amit a szerzők a távoktatás követelményeinek megfelelően nem csupán alakilag dolgoztak át, de a fent említett könyv használata során felgyülemlett oktatási tapasztalatokat felhasználva jelentősen át is írtak. Példák, feladatok sorát dolgozták bele, fokozva ezzel a mű alkalmazhatóságát önálló tanulásra. Vissza
Tartalom
1. BEVEZETÉS 1-24
1.1. A makroökonómia tárgya
1.1.1. Az elméleti közgazdaságtan két alapvető ága
1.1.2. Az újratermelés és annak formája a piacgazdaságokban
1.1.3. A modern makroökonómia tárgya
1.2. A makroökonómia kialakulása és vázlatos története
1.3. A makroökonómia főbb módszertani kérdései
1.3.1. A makroökonómia pozitív elmélet, az elméleti közgazdaságtan sajátos ága
1.3.2. A gazdasági modellek szerepe
1.3.3. A gazdasági egyensúly illetve egyensúlytalanság
1.3.4. Az időtényező szerepe az elemzésben
1.3.5. A mikroökonómia tételeinek érvényessége a makroökonómiában
1.3.6. Tananyagunk szerkezetéről
2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 1-47
2.1. Makroökonómiai alapfogalmak
2.1.1. A makrogazdasági szereplők
2.1.2. A kibocsátás (output), jövedelem, kiadás makroökonómiai fogalma
2.2. A makrogazdaság teljesítményének mérése és főbb mutatói
2.2.1. A teljesítménymérés szükségessége és célja
2.2.2. A makrogazdaság teljesítmény mérésének problémái
2.2.3. A makrogazdasági teljesítmény főbb statisztikai mutatószámai
2.3. A makrogazdasági körforgás
2.3.1. Egy egyszerűsített gazdaság modellje
2.3.2. Kétszektoros modell a megtakarítások és a beruházások figyelembe vételével
2.3.3. Háromszektoros modell
2.3.4. Négyszektoros modell: a külföld bekapcsolása a körforgásba
2.3.5. A makrokörforgás számviteli modelljei
2.4. A pénz és a pénzügyi (monetáris) szféra a makrogazdaságban
2.4.1. Az aranypénzrendszer lényege és működése
2.4.2. Az aranypénzrendszer megszűnése
2.4.3. A modern pénzrendszer
2.4.3.1. A hitelpénz
2.4.3.2. Pénzügyi intézmények, szervezetek
2.4.3.3. A bankrendszer működése
3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE 1-163
3.1. A NEOKLASSZIKUS MODELL
3.1.1. Az aggregált kereslet és kínálat általános jellemzői
3.1.1.1. Az aggregált kereslet
3.1.1.2. Az aggregált kínálat
3.1.1.3. A makrogazdasági egyensúly
3.1.1.4. Az egyensúlyt befolyásoló hatások
3.1.2. A neoklasszikus makroökonómiai egyensúlyelmélet
3.1.2.1. A neoklasszikus makroökonómia alapjai
3.1.2.2. A pénzelmélet mint a korai neoklasszikus makroökonómia
3.1.2.3. A munkapiac neoklasszikus elemzése
3.1.2.4. A monetáris és a reálszféra kapcsolatának elemzése
3.2. A KEYNESI MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELL
3.2.1. A keynesianizmus alapjai
3.2.2. Az aggregált kereslet keynesi meghatározása
3.2.2.1. Az aggregált kereslet összetevői
3.2.2.2. Az aggregált fogyasztási és megtakarítási függvények
3.2.2.3. A beruházási kereslet
3.2.2.4. Az összkeresleti függvény
3.2.2.5. A multiplikátor
3.2.3. A monetáris szféra keynesi elemzése
3.2.3.1. A pénzkereslet
3.2.4. Az aggregált kereslet függvénye
3.2.5. Az aggregált kínálat keynesi elmélete
3.2.5.1. A munkapiac keynesi jellemzése
3.2.5.2. Az aggregált kínálat függvénye
3.2.6. A keynesi makroökonómiai egyensúly modellje
3.2.7. A kibővített (négy szektoros) keynesi modell
3.2.7.1. Az aggregált kereslet
3.2.7.2. Makrogazdasági egyensúly a kibővített keynesi modellben
3.3. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLY MONETARISTA MODELLJE
3.3.1. A keynesi modell elégtelensége az 1970-es évektől, az új paradigma szükségszerű megjelenése
3.3.2. A "monetarista ellenforradalom" lényege
3.3.2.1. A monetarizmus pénzelmélete
3.4. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁTTEKINTÉSE