Előszó....................................................... 7
Sorsok, történetek
Édes teher................................................... 11
Három gyerkőccel – egyedül?.................................... 19
Béci életrajza................................................. 25
Norbi....................................................... 35
Gábor fiam.................................................. 39
Nagykorúság................................................. 45
Segítő szervezetek
„… nincs vele baj, »csak« kerekesszékes”............................ 65
A FECSKE modellkísérleti szolgáltatás............................. 101
Autizmus?! A családok akadálymentesítése, a szülők segítése.......... 119
Segítő programok látássérült gyermekek szülei számára.............. 147
Szülősegítő szolgáltatások Kaposváron............................ 169
Down Dada – Sorstársi Segítő Szolgálat........................... 185
A POZITÍV szülősegítő szolgáltatásának tapasztalatai................. 211

Előszó
Az ember úgy érzi, előszót írni mindig könnyű egy olyan kötet elé, melynek minden
gondolatával, célkitűzésével teljes mértékben azonosulni tud, fontosnak tartja, hogy
mások is megismerjék a benne foglaltakat. Az Ő-szintén is egy ilyen kiadvány. Megvalósult
benne mindaz, ami a kötet előkészítése során célunk volt. Sikerült a szülősegítő
szolgáltatások jó gyakorlatait összeválogatnunk, országos és helyi kezdeményezéseket
bemutatnunk, érintettek szólnak az érintettekhez, a szülők szakemberekként
szólalnak meg, bemutatva az általuk bejárt utat. Igen, ilyen kötetet szerettünk volna!
És mégis csak többedik nekifutásra formálódik szöveggé, előszóvá az a sok-sok érzés,
gondolat, ami a kézirat elolvasása után az emberben kavarog. Lenyűgöző és egyben
irigylésre méltó az az őszinteség és bátorság, ahogyan magukról, sorstörténetükről írnak
névvel, arccal a szerzők. A történetek sokfélék, ahogy a választott utak is. Közös
mindegyikben, hogy mindenki teljesen felkészületlenül, váratlanul került nagyon hasonló
szituációba, ahonnan vissza már nem, csak előre vezet az út. Az utat megtalálni
nehéz, küzdelmes folyamat. Mindenki máshol tart benne.
A kötetben megszólalókat összeköti az a felismerés, hogy együtt, egymást segítve
könnyebb. Minden út egyedi. A helyzettel való szembenézést, elfogadást nem lehet
készen kapni; mindenkinek saját magának kell érte megdolgoznia. Ebben a munká-
ban azonban senki sem maradhat egyedül. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy fogyatékos
gyermek szülőjeként is mindenki SZÜLŐ-ként fogadhassa el saját magát. Ehhez
a munkához kívánunk ezzel a kötettel segítséget adni mindenkinek, és
segítségnyújtásra ösztönözni mindenkit.
Köszönet illet minden szerzőt, akik leírták, megosztották, közzé merték tenni énjük egy
részét, hitelt adva így gondolataiknak, érzéseiknek. Bízunk abban, hogy az általuk képviselt
személyes hangvétel segít közüggyé formálni a szülősegítő szolgáltatások fejlesztésének
hazai ügyét.
Tóth Egon
az FSZK kuratóriumának elnöke