Csodálták és gyűlölték őket. Túlerővel verekedtek és gyáva számítók voltak. Szegénységben éltek, akár a koldusok, még köntösüket sem mondhatták magukénak, ugyanakkor a középkori Európa uzsorásai és mérhetetlen birtokok urai. Talán ezerötszázan lehettek Palesztinában; többségük már Ázsiában született, arcukat barnára cserzette a nap. Más ezrek viszont sohasem forgattak kardot, hanem paraszti életet éltek Aragóniában, Angliában vagy a Dráva mentén. Iszonyú vádakat emelt velük szemben egy szép arcú, de márványszínű király, Szent Lajos unokája, olyan vádakat, amelyektől az utókor is borzad. Csaknem bizonyos, hogy mégis ártatlanok voltak, s a titokzatos női arc vagy macskafej, amellyel titkon társalogtak, nem volt egyéb, mint...De ez már a templomosok titka.