1526 ​őszén Perényi Péter koronaőr, temesi ispán két magyar királyt koronázott. Szapolyai János, majd Ferdinánd került a trónra. Perényi, az ország vezető főura – aki maga sem volt távol a királyi korona birtoklásától – ezzel nemcsak a két magyar királynak, hanem harmadikként Szulejmán szultánnak is kiszolgálójává és ugyanakkor kiszolgáltatottjává vált. A három, országot uraló hatalmasság egymás ellen kijátszva, a háttérben egymással szövetkezve közös támogatót és ugyanakkor közös ellenséget látott a független magyar főurakat vezető Perényiben. Személye – politikai befolyása, hatalmas birtokai miatt – a politikai és hatalmi harcok egyik ütközőpontja volt. Többször esett fogságba, többször vádolták mindhárom oldalról hűtlenséggel és esküszegéssel.
Egyik rabságából úgy szabadult, hogy nyolcéves fiát, Perényi Ferencet túszként adta át Szulejmánnak. A fiú tíz évig raboskodott a szultáni szerájban. Kalandos úton, veszélyek között és alkalmi segítőtársak támogatásával szökött meg és érkezett el végül Magyarországra. Perényi Ferenc hazatérése kiindulópontja lett Perényi Péter viharos, zaklatott élete utolsó szakaszának. Még mielőtt fiával találkozhatott volna, Ferdinánd fogságába került, hogy szinte haláláig ki se kerüljön onnan. Vádaskodások, tanúvallomások, jegyzőkönyvek hosszú sora jelzi azt az éveken keresztül tartó meghurcoltatást, melyből végül Perényi Péter lényegében nem tudott kiszabadulni.

Sztárai Mihályt, Perényi Ferenc egykori nevelőjét Francesco Contarini, a Velencei Köztársaság államtanácsosa kérte fel, hogy írja meg Perényi Ferenc kiszabadulásának történetét. A mű 1543-ban elkészült, de nem jelent meg. Mostanáig egy velencei könyvtárban lappangott. Az eddig ismeretlen Sztárai-mű magyar fordításban most jelenik meg először.
Perényi Péter és Augustin Hirschfogel közös művét, a Biblia párhuzamos helyeihez készített versek és képek gyűjteményét 1550-ben adták ki Bécsben. Perényi Péter élete utolsó éveiben, rabságában írta a verseket. A munkát Hirschfogel fejezte be, és készített hozzá illusztrációkat. Magyar fordításban most olvasható először.
Perényi Péter életének és halálának történetéről, körülményeiről korabeli levelek, jegyzőkönyvek, tanúvallomások és a kortárs történetírók munkái tudósítanak.
Kötetünk ismeretlen művek és ismert írásokból közölt szemelvények segítségével kalauzolja az olvasót egy XVI. századi krimi útvesztőiben. Izgalmas és kalandos fordulatok, kibogozhatatlan politikai és diplomáciai manőverek jellemzik a három részre szakadt ország egyik vezető magyar főúri családjának tragikus históriáját.