I.(Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzője a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzőt sokáig Kálti Márk székesfehérvári őrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínűsíthető. A "Képes Krónika" szerzője - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévő, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhető epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mű 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétől I.(Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330.évi események elmondásánál mondat közben marad félbe a munka. A művet a szerző halála után, az 1370-es évek közepén I.Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörű iniciálékkal, képekkel díszíttette, erről kapta a "Képes Krónika" nevet.