Az 1942-ben Tallinnban született Paul-Eerik Rummo a mai észt költészet nagy öregjeinek egyike. Kemény, férfias lírája, változatos formaművészete kezdettől fogva példaképül szolgált nemcsak kortársai, de a fiatalabb nemzedékek számára is. Írt rímes és szabadverset, jelentetett meg gyermekverseket, majd Weöres Sándor-fordításait követően megpróbálkozott az ún. halandzsa-költészet műfajával is. Rummót Magyarországon viszonylag kevesen ismerik, eddig csak folyóiratokban és antológiákban jelentek meg szórványosan versei. Kötetünk először ad keresztmetszetet ennek a különös északi költőnek természeti képekben gazdag, filozófiai elmélkedésre hajló lírájáról.