Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai.

ARTMAGAZIN 146.
Címlapunkon Frida Kahlo, cikkeink pedig Hornyik Sándor esszéjéből lopott fogalommal jellemezve: tranzitívak. Úgy értem, rengeteg átjárás mutatkozik a témák és az illusztrációul választott képek között, az egész számot átszövi valamiféle szabadulni akarás a műfaji határok, az előzetes elvárások jelentette béklyók alól, hogy azonnal bele is gabalyodjunk egy látszólagos képzavarba. De hát textilekről is szó lesz, arról, hogyan igyekezett egy egész nemzedék képzőművészetként kezelni ezt a médiumot, illetve hogyan használtak műfajidegen anyagokat hagyományos technikákhoz. Például Gecser Lujza, amikor filmszalagokból font függönyszerű művet. Ennek mintázata szinte visszaköszön majd a fiatal, de annál világhírűbb etióp származású amerikai művész, Julie Mehretu művein, és most már a legújabb BMW Art Car sportkocsin is.
De haladjunk sorban: első cikkünk a Velencei Biennálé koncepciójának kritikája mellett azt a világhelyzetet is leírja, ami előhívta a biennálékon egyre erősebbé váló kárpótlási szándékot az eddig háttérbe szorított csoportok felé. Utána Cocteau-ról írunk, akinek a velencei Peggy Guggenheim múzeumbeli kiállítása még szeptember 16-ig látható. Őt is fotózta az a Muray Miklós (Nickolas Muray), akinek Frida Kahlóról készült képe a címlapunk, ahhoz pedig, hogy Frida Kahlo hogy tette művészete részévé saját megjelenését, a friss veszteséget jelentő Szabó Eszter Ágnesről szóló írás kapcsolódik, hiszen ő is minden nőinek elkönyvelt tevékenységet alkotásként művelt, főleg a hímzést. Jó, amikor epres anyatejturmixot akart itatni a diplomabizottsága tagjaival (spoiler: egyedül Maurer Dóra kóstolta meg), az nemcsak "nőinek elkönyvelhető" akció volt, hanem elég punk gesztus is.
Egy hódmezővásárhelyi gyűjtemény története, amelyben modern festmények éppúgy helyet kaptak, mint népművészeti tárgyak, régi helyi hímzések, időbeli párhuzamot mutat Frida Kahlo és barátai gyűjtésével, csak a gyűjtők sorsa másképp és másfelé ágazott. De aztán a vásárhelyi iskola és a Diego Rivera-féle festészet között mutatkozó rokonság megint csak összefűzi ezt a két, földrajzilag távoli jelenséget. Közben eljutunk Le Havre-ba is, itt kötünk ki, ha az impresszionizmus kezdeteire vagyunk kíváncsiak, de hogy legyen valami még hagyományosabb, konzervatív téma is: a tridenti zsinatot látjuk megfestve barokk freskón, de még ennek a mestere is tudott valami rendhagyó megoldást produkálni, egy gótikus látszatarchitektúrát, amit mintha egy gödörből néznénk.
És minden jó, ha a vége jó, jön egy könyvajánló, hogy oszoljon a sötétség, és örüljön mindenki, aki még tud olvasni.

TARTALOM
ARTANZIX
4

BIENNÁLÉ
P. Szűcs Julianna: Az idegen, avagy A közöny?
Velencei Biennálé I. rész
6

KIÁLLÍTÁS
Kergyó Zsófia: A költő képe
16

CÍMLAPSZTORI
Topor Tünde: Amerikai Frida
22

DIZÁJN
Winkler Nóra: Párizsi háztetők felett.
Julie Mehretu és a legújabb BMW Art Car
26

MÚZEUM/TÖRTÉNET
Benedek Katalin: Múzeum Európa kapujában
32

ÉLETÚT
Bordács Andrea:Közösségépítés a művészet által.
Szabó Eszter Ágnes (1966-2024) pályaképe
42

TEXTIL
Kovács Ágnes: Gondolatok a magyar kísérleti textilről Gecser Lujza kiállítása nyomán
50

TANULMÁNY
Hornyik Sándor: Tranzitív fenséges.
Király András "absztrakciója"
62

GYŰJTEMÉNY/TÖRTÉNET
Váraljai Anna: "Szárny emel, indulat űz..."
Egy hódmezővásárhelyi gyűjtemény
70

KELET-NYUGAT
Cserna Endre: Vásárhely (változat)
80


BAROKK FRESKÓ
Jernyei Kiss János: Figura és architektúra. Barokk freskók XI.
Az egri líceum könyvtártermének mennyezetfreskója, 1778
86

GUTENBERG-GALAXIS
Fáy Miklós: Fény a világban
94