Azt tudtátok, hogy a szivárvány akkor jelenik meg az égen, ha a Napocska csiklandozza a felhőket, vagy vicceket mesél nekik? Ilyenkor ugyanis a felhők boldog örömkönnyeket hullatnak. Egy ilyen kacagós, esős reggel után a Nagy Tisztás felett megjelent egy óriási szivárvány. Luffia összes lakója gyorsan odarepül, hogy köszöntse új barátjukat, ám a szivárvány nem hogy barátkozni, de még köszönni sem hajlandó. Vajon miért ilyen gőgös a szivárvány és végül hogyan veszti el a színeit?
Ez a mese a segítségnyújtást és a megbocsátást helyezi a fókuszba. A gyerekekkel el lehet kezdeni beszélgetni a beképzeltségről és a hatásairól, valamint arról, hogy álljunk ki magunkért és másokért. Közben a gyerekek megtanulják milyen színekből tevődik egy szivárvány.
Végh Veronika meséi gyermekeinket egy olyan csodavilágba repítik, ahol szabad hibázni, lehet tévedni és mindemiatt nem kell szégyenkezni. Könyvei finoman tanítanak bennünket szülőket is, segítenek olyan gyakorlati praktikákkal, melyeket akár azonnal alkalmazhatunk mindennapjaink kihívást jelentó gyermeknevelési kérdéseiben. (Posztós Réka gyermekpszichológus)