Szántai János erdélyi, ezen belül kolozsvári polgár, ezen belül pedig a városközpontban született és
él ma is, Kolozsvár központja, a Főtér környéke, a versek állandó helyszíne tehát meghatározó tér
számára. A kötet anyagának kiváltó oka egy magánéleti változás, amelyet útkeresés, a történések
letisztázása, értékelése, a szerző személyi, társadalmi, etnikai környezetéhez való viszonyulásának
megfogalmazása követett.
A Kolozsvári Robinson versei adott olvasatban tekinthetők szerelmes verseknek is, miközben az
egész lírai történeten végigvonul még egy szereplő: a város, Kolozsvár, a szerző számára az
erdélyiség egyik szimbóluma. Miként Mándy Iván számos művében Budapest, úgy jelenik meg a
szerző jelen kötetében Erdély fővárosa, ahol, a verses történet előrehaladtával felmerülnek azok a
fontosnak ítélt problémák is, amelyek az anyag „üzenetét” hordozzák: a magyar identitás, a kisebbségi
lét, a többségi román kultúrához, illetve annak hordozóihoz való viszony.