Első olvasásra meglepő a kendőzetlenség, sőt olykor a nyerseség. Szabadversek ezek, olyan szabadon áradnak, hogy prózának nézhetné az ember - pedig igazi költészet, mert valami rafinált belső szerkezet, láthatatlan váz tartja a szövegeket. Mint amikor egy virág szárába merevítő drótot dugnak. Makó Ágnes hétköznapi elemekből építi fel nagyon nem hétköznapi verseit. Gyakran kis történeteket, szinte kerek balladákat tesz elénk. Van itt párkapcsolat, van oxigénpalack, halál, háború, szülés. Magabiztos, erős hang ez, sok-sok meglepetéssel! (Nádasdy Ádám)