Ennek a könyvnek az ötlete a Magyar Orvos Írók és Képzőművészek Körében (MOÍKK) fogant meg, egy napfényes nyári napon, átmeneti víruscsendben; amikor végre - másfél év kihagyás után - találkozni tudtunk. Mert ki írjon hitelesebben a világjárványról, mint aki testközelből tapasztalta meg azt? Diagnózist és terápiás javaslatot ne keressenek a könyvben; azt nem fognak találni. Meghagyjuk a szakirodalomnak. El lenben elbeszéléseket, novellákat, verseket: igen! Szomorú és vidám írá sok, elgondolkodtató és elvonatkoztató történetek idézik meg versben és prózában, a napi veszélyben dolgozó gyógyítók vagy életkoruk miatt kényszerpihenőre ítélt kollégák nehéz napjait és elmélkedéseit. Az áthallás és a párhuzam csak annyi az orvos írók, költők dekameronja és a "nagy DEKAMERON" között, hogy mind a kettő járvány idején született és mind a kettő az élet mellett szól!
A COVID-19 pandémia már több mint két éve tartja markában és szorongatja a világot. Így telt el a 2020-2021-es esztendő. A Vírus mindent átírt, ami az élet megszokott folyását jelenti és mindenkihez eljutott; közvetlenül vagy közvetve. Akihez csak közvetve; az jól járt. Akihez közvetlenül, az örült, ha életben maradt. Mi orvosok és egészségügyi dolgozók, hadrendbe álltunk és vezényszóra bezsilipeltünk a tűzvonalba. Oda, ahol szemtől szem be - egy szkafander védelmében vagy anélkül -, találkozhattunk a Vírussal. A küzdelem életre-halálra ment; emberi fajunk és önmagunk életéért és az ismeretlen túlerő elpusztításáért. Mindkét oldalon nagyok a veszteségek. Talán nyerésre állunk, de előbb utóbb biztosan győzni fogunk. Csak az ár a kérdés! Az orvos azonban nem kérdezi az árat és nem mérlegeli a veszélyt, az orvos bármi áron, a saját élete árán is menti a beteg életét. Erre esküdött fel...